Az augusztus meleg és kicsit hosszúnak tűnt bár nem volt az. A környék összes helyét bejártuk, de ezen a helyen már régen nem jártunk. Valamikor a 2011-es évben ellátogattunk ide egy késő őszi napon, az azóta eltelt tapasztalatokat osztom meg veletek...
A somoskői vadaspark Salgótarjántól nagyjából 14 km-re található a határ felé. A vár a határon túli részen van, de a vadaspark még a magyarországi területen.
A régebbi látogatásunkkor szarvasokat, vaddisznókat, muflonokat (hímet és nőstény,sőt kis gidákat ) láttunk. Kicsit félősnek tűntek akkoriban. Mára ez a helyzet megváltozott. Nagyon hozzá szoktak az emberekhez.
A bejárat mellett leparkoltunk, és besétáltunk. A belépőt egy hölgy adta, aki az állatoknak épp akkortájt adott enni, így szerencsések lehettünk, hisz a kerítéshez közel jöttek, jól fotózhatóak voltak.
Mivel nem sok látogató volt az nap szerencsések voltunk ebben is, mert a környező erdei részen bár nem fotózható helyen madarakat is láttam, egy kis mókus is bár sajnos bizalmatlan volt, de láttuk tovasuhanni az ágak között bozontos farkát.
Az elkerített rész elejénél egy kis őzike bátorkodott oda hozzánk, az egyik agancsa le is volt törve, vagy épp úgy nőtt ki. Fűvel megkínáltam, amit bátran elfogadott.
Beljebb sétálva messzebb pár nagy vaddisznó tűnt fel, de ők egyelőre rejtve maradtak előlünk.
A park belseje felé sétálva egy szarvas tolakodott a kerítéshez, meglepően barátságos volt. A gondozó hölgy elmondása szerint a legkunyerálósabb állat a vadasparkban. Nagyon tud hízelegni, és roppantul szelíd állat. (a fotón már etetéskor látható mert a kerítéstől értékelhető fotót nem tudtam addig készíteni róla)
Besétáltunk a park legbelsejébe, ahol egy magaslatról lehetett megfigyelni, fotózni az állatokat. Nagyon sok muflon hím és nőstény, és gida jött közel ahogy közeledtünk.
Egy öreg bak is tiszteletét tette, bár a fél szarva valami-féle betegségben szenvedett, eléggé lestrapált állapotban volt. Enni kapnak rendszeresen , nem a tartás, inkább a kor miatt volt ilyen állapotban.
Pár fiatalabb bak is csatlakozott a társasághoz, miután friss füvet szedtünk, és bedobtuk nekik a kerítésen. A gondozó nem bánta, hisz nem nagy mennyiséget adtunk nekik.. Inkább a kicsik jöttek bátrabban oda közel.. A felnőtt állatok miután pár méterre elmentünk a kerítéstől akkor merészkedtek oda a fűhöz, és kapkodták el a kicsik elől.
Miután sok szép fotót készítettünk és kibámészkodtuk magunkat, visszafelé vettük az utunkat. Ekkor a gondozó hölgy már félúton volt az etetésből, így a vaddisznók is közelebb jöttek, hiszen akitől kapták az ételt ismerős volt.. a vödörben csörgő finom kukorica lecsalta őket az erdőből.
Ezután már csak pár virágot fotóztam, és egy szép lepkét, pár különleges fenyőtobozt....
Sok látogató érkezett egyszerre, így a békés csend is odalett az állatok hátrébb húzódtak a kerítésektől...
Bővítést a közeljövőben nem terveznek, állatok nem érkeznek újabbak.. Szép és kellemes délelőtt volt....
Jön a következő kaland...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése