Séta a Mátrában..

Kikapcsolódás a feszült mindennapok elől.. Erre a legjobb "gyógyszer a Mátra.. Útra keltünk a f.gépek aksija feltöltve, és a csúcsok felé törtünk.. Mátraalmás után az út elég rossz lett, itt-ott nagyon lassan tudtunk haladni. A friss tiszta oxigén dús levegő viszont mindenért kárpótolt. Az egyik beállónál megálltunk, és besétáltunk csak úgy találomra a rengetegbe. Nem egy kellemes meleg napot fogtunk ki, fújt a szél, és hűvös volt az idő, és a nap se kecsegtetett azzal, hogy ránk süt. Egyszínű szürke volt az ég.. Mindez nem szegte kedvünk, mert elhatároztuk, hogy felfedezzük a környéket. 

Találtunk nemsokára egy érdekességet is, amit ez eddig nem is gondoltam volna hogy látok ott.

Egy helyen ahol a hegyoldalról lefolyó víz megállt, mocsár alakult ki. Mintha nem is hegyen lennék, hanem egy sík területen egy mocsárba tévedtem volna.. Egyedül a friss erdei levegő mutatta nem egy sík terepen vagyunk. A mocsár közelében azért kimondottan rohadó bomló illatok terjengtek, és nagyon megközelíteni sem lehetett, mivel a talaj át volt ázva, nem vállaltam azt a rizikót, hogy elsüllyedjek a sárban. Túra bakancsban addig mentünk amíg meg lehetett közelíteni a mocsár szélét.. 

A látván minden rosszért kárpótolt.. 

Láttunk lepkéket, bár nagyon rejtőztek, érdekes terméseket, virágokat.. Azután még feljebb vettük utunkat, megnéztük hová vezet az az erdei út ahol autóztunk. Egészen a Galyatetőhöz vezető bekötő úthoz mentünk, és egy nagyobb pihenő helyen elparkíroztuk ismét az autót, aztán ismét irány a rengeteg gyalog.. 

Érdekes virágokat, és rengeteg szederbokrot találtunk, amin érett a finom erdei szeder. Be is lakmároztunk rendesen belőle. Fotótéma ott is volt, egy farkaslégy áldozatával pózolt nekünk, és a párom is napozott kicsit az előbújó napon, amit meg is örökítettem. 

A következő bejegyzés egy nem kedvelt poszt lesz, de fontos vele foglalkozni...