Kis magyar csoda....

A napok teltek múltak, a kertben egyre több volt a dolog... Istennek hála a borsó a többi veteménnyel együtt, szépen növekedésnek indult, és imitt-amott kapott kis esőt, pont időben és annyit amennyit épp a locsolásához fejlődéséhez kellett. 

Egy kellemes napos meleg délelőtt elindultunk egy ismeretlen tájékot felfedezni ami a közelünkben van. Soha nem jártam még arra, de egyre többet fogok úgy érzem.. 

Csodálatos mikro-kultúra van azon a helyen, olyan növényekkel találkoztam, amit előtte még nem láttam, és azóta se sikerült beazonosítanom. Természetesen biztosan egy botanikus tudja a növény nevét, de az itthon feltalálható elég bő szakirodalomban sajnos nem találtam meg több növényt. Sajnos a social media-nak köszönhetően (szájhagyomány útján kikutatják az adott helyeket) láttam ahogy tépkedik ki az érdekes értékes növényeket az odalátogatók... de sajnos hiába is szólnék.. vihogva vitte haza vázába, a tudatlanja a mezei virágokat ölszámra.. 

Úgy közlekedtem az egész mezőn, mintha törékeny üvegen lépkedtem volna, hisz minden lépésnél valami újba botlottam bele...  

Tisztelet a természet iránt.. ez sok emberből hiányzik.. 

Egy kedves fiatalember a családjával is ott kirándult, érdeklődve figyelték ténykedésünk, fotózásunk és megkérdezték miért lépkedünk oly furán a mezőn (a Párommal együtt).. 

Több fajta növényt is mutattam neki csodálkozó tekintettel nézett rám kérdezte honnan tudom mi micsoda, mire való? Kissé egyszerű volt a válasz.. olvastam..

A fiatalember hálásan megköszönte az információkat, és továbbsétáltak, aztán rövidesen el is mentek a helyszínről.

Itthon rengeteg növényekkel állatokkal, bogarakkal foglalkozó könyvünk van kész könyvtár a ház egyik szobája. Mindenhez is van könyv.. De Nekem, Nekünk ez természetes.. 

Csodálattal tölt el minket ha ilyen szinte érintetlen tájat fedezünk fel, barangoljuk be, ismerjük meg az ott sarjadó növényeket, és az ott élő állatokat.

A mezei sétánk alatt egész ottlétünk alatt egy fürj hívta fiókáit, ott pitypalattyolt folyamatosan a közelünkben.. Nagyon odafigyelve lépkedtünk, esetleges fészek miatt.. No de beszéljenek helyettem a fotók tovább..

Citromsármány tette tiszteletét a mező szélén..

Azután koncertbe fogott... csodás felemelő érzés

 volt ott hallgatni ahogy énekelt nekünk... 

mezei kakukkfű éppen virágzott..

Kis szeplőlapu (Cerinthe minor)

mezei margaréta

mezei len

Mezei zsálya (Salvia pratensis)

nyári hérics

édes kis kék boglárka lepke szürcsölte

 a kakukkfű virágának nektárját.

Lándzsás útifűn a bundásbogár falatozik

len, pipacs, repce, és minden más...

Üstökös gyöngyike

illatos fehér akác

Apácavirág (Nonea pulla)

Az erdő hűs rejtekében..

 Lassan érezhetően melegedet az idő.. Kis sétára indultunk kedvenc erdőrészünkbe, ahol sok csodaságot találtunk... Útközben több helyen gyönyörű bíbor kosbor nyitogatta teljes pompájában szirmait, kihagyhatatlanul lefotóztam..  

Gyönyörű hatalmas majd félméteresre megnőtt példányok voltak.. szerencsére "elbúj-helyen" nyíltak így nem szakították le a kirándulók.. 

A lepkék a nyíló virágokon nektárt szívogattak, pompa, és illat mindenhol.. 

Az erdő mélyén  a ganajtúró bogarak is tették dolgukat, sűrűn próbálták golyóvá gyúrni a földet..

Épp virágzott a vadgesztenye fa, rózsaszín különleges szirmait nyitogatta, csodás látvány volt a zöld élettel teli erdőben. A leveleken átsütött a nap, érdekes fényekkel terítették be a leveleket. 

A kertben is nyiladozott a bordó pünkösdi rózsa, ez illatos fajta, és nagyon szép nagy bokor nő minden évben. Pár hétre rá a fehér is nyílik, de pünkösdre a bordó abszolút favorit..

A tujánk is burjánzik, gyönyörű zöld pompás.. 

Nemsokára folyt. köv......