Végre valahára kisütött a nap, és mi is megindultunk a fényképezőgéppel a közeli tó partjára, szét néztünk hogy is tavaszodik a tó és környéke.
Kiérkezésünkkor a kisebb tópartra sétáltunk le, mert szinte csábított a nádi rigó gyönyörű éneke, nagyon közel a tó partjához.
Fel is fedeztük őkelmét a közeli fűzfa ágai között, nagyon okosan el is bújt, rejtőzött, viszont a hangja be zengte a környéket. Kicsit beljebb sétálva a tavon pár csónakos, a parton is voltak horgászok de szerencsére nem sokan.
A nádasban sok sok béka harsogott, a parton elvétve pár szál odafújt repce virított.
A továbbiakban már csak a gát közelében volt fotótéma, már a sűrűben jártunk, és mivel elcsendesedett a környék, egy kis mocsári teknős a hátsóját napoztatta a belső szigeten. Kacsamama is a kiscsibéivel egy árnyékos helyen bújt meg arról érdemi fotó sajnos nem készülhetett, mivel nagyon árnyékban volt elbújva. Kékes virágok (indás ínfű) tobzódtak a fűben, csodás látványt nyújtva a harsogó zöld fűben.
indás ínfű
A gáthoz érve a panoráma nagyon szép volt, készült is pár ég-kék tavi fotó.. A gát végénél tobzódott 3 virágzó fa gyönyörű sötét ciklámen színben. A vére hulló fecske fű is épp virágzott, és a tóval a háttérben igazán pompás látványt nyújtott. Egy gém is beleszállt a látképbe, de pont így volt teljes a fotó.
Egy bársonyszúnyog nászát is sikerült megörökítenem, ezt a fajt még nem fotóztam.
A függő cinegék is készítették a fészket a szaporulatnak, pihe puha ágyikót rendeztek be a kis fiókáknak.
Mivel a gáton horgásztak, nem akartunk arra sétálni, ezért visszafelé ugyan azon az úton mentünk. A nagy tónál az egyik nádas részénél, egy szép gácsér pihent közel a nádhoz. Csendesen leültünk az árnyékba pihenni. Két kacsa mama is ott bújt meg a nádasba, és sok pici pelyhes kiskacsa úszkált a mamák mögött. Kimentek a nyíltabb vízre, ahol már 3 gácsér úszott magában. Gondolom nem tetszett nekik hogy a kacsamama arra felé úszik, ezért el akarta zavarni őket, sőt, a kicsiktől akarta elválasztani a kacsamamát. Többször is megfutamították a gácsérok a mamát, de nem adta fel vigyázott a picikre. A gácsér papa is őrizte őket míg a mama harcolt. Egy idő után már hagyták elmenni, és a part menti nádas felé vették az útjukat.
Ezután még készült egy látkép, és pár kacsafotó.. Az út mentén díszcseresznye fa virágzott. Szép telt rózsaszín virágát sajnos az esti hidegek kissé megtépázták, de igyekeztem szép fotókat készíteni ezekről a csodás virágokról.
Ezután már kellemesen elfáradva hazafelé vettük az utunkat.
