Kissé össze-vissza idő van. Hol meleg hol hideg. A növények se szeretik ezt az időjárást. Pár szál virág kinyílt a kertben, de az orgona a ház előtt, és az egész utcában elfagyott.. Ami maradt, arról készült fotó. Néhány évvel ezelőtt kaptam valahonnan nefelejcs tövet. Elültettem, de mint szokása mindennek amit elültetek, nem ott kelt ki. A magját elvitte a szél odébb a pázsitba. Ezekre a kis tövekre kincsként vigyázok, és nem háborgatom.
Egy kellemes napon ami nem hétvége volt, nyakunkba vettük a gépet, és kikocsikáztunk a kedvenc séta helyünkre. Nincs messze, az autót lezártuk a föld út elején, és nekivágtunk a sétának. Az eleje nem volt különösebben izgalmas.. Pár természetfotó.. az állatok se mozogtak, a kellemes langyos melegben. Mivel jóval ebéd után mentünk, és a séta a térdemmel elég lassúra sikeredett már jó késő délutánba fordult a nap mire lassan célba értünk.
A tó parton megpihentettem fájó lábaimat, és elkattintottam párszor a gépet.. egy béka tempózott a vízben de nagyon szemfüles volt, mert ha kicsit közelítettem elmerült a vízben. A modellem ismét modellt állt,ült nekem 😉. Pihenés után tovább mentünk. A táj kissé mozgalmasabb lett. Madarak és messze egy fácán kakas is feltűnt, bár annyira messze, hogy alig látszik a fotón.
a fácánkakas kissé távolság tartó volt.
A közeli legelőn teheneket legeltettek, a pásztorok egy cseppet se voltak kedves emberek. Egy teljesen elkerített részen belül legeltettek, villanypásztorral. Furcsán kiabáltak felénk, még furcsább mondatokat amiket inkább nem írok le. Eszünk ágában nem volt bemenni oda.. az út közvetlen mellettük ment el, nem szándékoztunk letérni róla. Szerencsére gyorsan magunk mögött hagytuk őket..
Én kis szemfüles rögtön észre vettem valamit a fűben.. Sajnos ő is engem.. Egy szép nagy mezei nyulacska akadt az utunkba. Megnézett minket és még vissza is fordult magasan felülve a fűben..
Nem is sejtettem, hogy más oka is volt annak hogy menekülőre fogta nyuszi. Pár perc múlva egy szép vörös róka tűnt fel előttünk.
Figyelt minket, és később ki jött még vadászni, pockokra vadászott. A nyuszit, nem kapta el.. Egy videó is készült. Sajnos nem tudtam közelebbi videót készíteni, de élmény volt ez is.
Tovább sétálva, egy tövisszúró gébics hím madarat pillantottunk meg. Először a dróton, aztán a fa tetején. Kimondottan szúrós tövises bokrok mellett rak fészket, és a zsákmányát azokra a tövisekre húzza karóba, ott tárolja az élelmét. A nevét is innen kapta, elég vérengző madár, húsevő, bogarak, darazsak, kisebb egerek is zsákmányállatai.
Kicsit arrébb a róka kománkat viszont láttuk. Az elkerített mezőrészre kimerészkedett vadászni. Megvárta míg elmegyünk, és a nyitva hagyott ajtón keresztül bement a legelőre.
Még vissza vissza tekintgetett, hol járunk, okos kis jószág ez tény a ravaszdi.
Folytattuk csendben sétánkat immáron az autó felé, kerestünk átjárót a bozótosban, de sajnos egy kisebb patak utunkat állta. Én a rossz lábammal akkorát nem tudtam ugrani géppel a nyakamba, hogy el ne essek vagy bele ne essek, így nem kockáztattam. Keresés közben balról zörej hallatszott és én nagyon megijedtem. Egy magas nádas mellett sétáltunk el. Alig 1,5 méterre tőlem egy őz ugrott előttem keresztbe. Magasabb volt tőlem, alig eszméltünk fel mindketten a Párommal, őt is nagyon meglepte az őz. Nem számítottunk arra hogy ennyire közel lesz bármi hozzánk. Ő kissé hamarabb eszmélt, és fókuszált, és fotózott. Nekem beletelt pár másodpercbe míg beállítottam a gépet és katt..
Ment egy kört a domboldalon, és vissza ügetett a bozótosba. Lehetségesnek tartottuk a gidáját ott hagyta és ő ugrott meg, hogy elterelje a gidáról a figyelmet. Természetesen nem kerestük a gidáját, sétáltunk tovább.
Ezután fotó nem készült a sétán, de eseménydús volt továbbra is. Kerestük az átjárót kevés sikerrel. Én továbbra se tudtam átjárót a patakon, de a Párom talált. Különváltunk, és úgy folytattuk utunkat. A mezőn lévő út amin mentem, kivitt az aszfaltozott útig, de az autót a másik oldalon hagytuk, így valahogyan át kellett oda jutnia. Én még tettem pár kísérletet olyan nyíltabb helyen az átkelésre ahol nem volt sok bokor, vagy csalános, nádas rész. Egy ilyen alakommal lementem a partoldalon, és néztem hátha lesz egy fatörzs vagy valami kő amin átkelhetek. Sajnos nem volt. Kémlelődésemből felnézve egy jókora mezei nyúllal álltam szemmagasságban. Mindketten kellőképpen meglepődtünk, ő annyira bele volt olvadva a környezetébe, hogy észre se vettem. Ő is csak akkor eszmélt, mikor már megmozdultam a gépért, ami a nyakamban lógott, egy esetleges fotóért. Tett két három nagy ugrást, a mező belseje felé, és lehasalt egy göröngy mögé. Ott kissé fel volt szántva a talaj, nagyon hamar beleolvadt a környezetébe. Láttam még fácánkakast is felrepülni a bokorból de fotózni nem tudtam. Csendben és élményekkel tele sétáltam ki a műúthoz, ahol vártam a Párom. Sikeresen átevickélt a patakon anélkül hogy bele esett volna, és ment az autóhoz.
Hazaérve elmeséltük kalandjainkat a fiamnak, aki érdeklődve hallgatta mennyi mindennel találkoztunk kis sétánk alatt. Szép kora esti fényekkel telt meg a kert, még "lőttem" pár hangulat fotót a kertről és a kutyánkról. Nincs agyon szerkesztve egyik fotó sem, sőt semmi féle filter nincs rajta.. A természet festette ilyenné a kertet, én csak elkaptam a f.géppel a pillanatot.
Remélem tetszett a kis beszámolóm a sétánkról. Szép helyen lakunk, sok apró csodával.. Érdemes csendben megfigyelni a környezetünket, ha kirándulni sétálni megyünk.
(A fotókat nagyobb méretben meg lehet nézni csak rá kell kattintani.)
