Gombócka, egy kíváncsi fekete rigó, és pár veréb.

A tél még maradt, a hó is szerencsére nem esett hozzá több, de ez is felfagyott, és csúszóssá tette a közutakat. Nappal ami kiengedett éjjelre megfagyott, és rengeteg közúti balesetet okozott, a figyelmetlen tapasztalatlan sofőrök sorra az árokban kötöttek ki.. sok híradás csak ezekről szólt. Na de maradjunk a témánál. Gombócka uralta az etetőt folyamatosan. Erre tévedt egy kíváncsi fekete rigó is, aki most hogy hó lepett be mindent, igénybe vette az etetőn található ínyenc falatokat. A beszálló ágra tettünk almát is, hátha a fenyőrigók meglátogatnának,de sajnos csak a szomszéd településrészre látogattak egy almafás kertbe, ahol nem lett leszedve a termés és a fán fagyott. 

Sebaj beértük  mi kis Gombóckánkkal, és a fekete rigóval. 

ez a nézés.. hát.. ahányszor megnézem annyiszor nevetek rajta.. annyira cuki  

ugrás előtti pillantatok

itt megsértődött  

biztos "fázott a lába"

Nos.. ennyit egyelőre.. jövök még sok témával, de most elsősorban az alkotásé lesz a főszerep. Majd mutatom az alkotásokat.. Természetesen nem árulok el nagy titkot, húsvéti tojásokat festek eladásra több fajta technikával. Van olyan amit először próbáltam ki de nem utoljára, és még van tervben egy csomó minden a fejemben. Lesz ajándék is, a jövő hónapban születésnapok... Szóval sok a tennivaló. 

Addig is minden jót.... míg jövök ..

Végre hó....

 Váratott magára a tél, na de tudtuk januárban -februárban az biztos, hogy eljön a kemény hideg és a hó. Először csak eső esett sok, aztán havas eső, de sajnos nem volt elég hideg ahhoz, hogy a hó megmaradjon, minden latyakos sáros volt. Esett esett, de nem maradt meg. Aztán északról bezúdult egy kis hideg egyik napról a másikra, és váltott a külseje a télnek. 

Nem méteres hófalak lettek, de az a 10 cm is elég volt annak, hogy legalább értelmet nyerjen a tél. Sűrű hóesésben sétálgattam a ház környékén, nagyon csend volt, de nagyon élveztem ahogy a hó ropogott a talpam alatt. A mezőn minden elbújt , egyetlen vadat se lehetett látni, behúzódtak a védett erdőrészekbe, és fenyveserdőkbe, ahol a puha mohaszőnyegen, ás tűlevél szőnyegen pihenhettek napközben a hóesésben. Másnap harmadnap maradt a csontig hatoló hideg, jó kis mínuszokat lehetett mérni, akár - 20 C° is volt az udvarban, a hőmérőn legalábbis ezt olvastuk le. Aztán kissé megenyhült az idő, és mivel dolgom volt autóval mentünk intézkedni, így láttam ahogy előmerészkednek, és az erdő szélén legelnek az őzek, szarvasok. 

Természetesen a madarak is jöttek, mivel mindent hó lepett be, csak az etetőkön volt eleség, megnőtt a madárforgalom is. 

Kis vörösbegy barátunk, aki időközben nevet is nyert - Gombóckának neveztük el -  az etetőn rendszeresen megjelent, és kellőképpen megfegyelmezte a verebeket, cinkéket. A galambokat elzavarta, megcsipkedte őket.. Hihetetlen mennyire védi az etetőt.. Annyira aranyos és rendszerető. 

A kis története folytatódik, nemsokára..a következő kalandban..  

Kis barátunk a vörösbegy...

Tavaly vettük először észre jelenlétét. A kertben többször megjelent, a tujaágakon pihent. Valószínűleg a közelben lehetett a fészke. Itt telelt... utána néztünk mit eszik, ha már közelünkben lakik, akkor etessük is ezt a kis helyes törékeny madárkát a többiekkel együtt. Bevásároltunk a termény boltban, és izgatottan vártuk  mikor jön az etetőre. 

Nemsokára meg is jelent. Eléggé félénk és óvatos volt eleinte, de észrevette a finom és bőséges a kínálatot az etetőn, egyre többször jött. Mára már annyira felbátorodott, hogy a  verebeket és a többi madarat is ő "rakja rendbe" ha valami sumákságot csinálnak, vagy netalán összevesznek az etetőn a magvakon. 

Ő lett az etető őre.. Több etetőt üzemeltetünk a ház körül, de ide az ablakunk elé imád jönni. Itt biztonságban érzi magát, és nagyon szeret itt enni. 

Kis kékcinkék is nagy barátok, sokszor jönnek a finom falatokért. Néha nagyon vicces pózokban válogatják a magokat, de nagyon figyelmes kis madarak..  a karvaly néha erre fordul, de a házak között nem nagyon szeret vadászni, inkább a terep a kert az övé.. ott messziről magas fenyőkről belátja a kerteket, és kiszúrja a leendő áldozatát. Az elülső etető biztonságos a kismadaraknak. Nekünk pedig kész főnyeremény hiszem nem kell órákat fagyoskodni kinn . Elénk jönnek, házhoz.