A sok-sok hideg nap után végre egy langyos tavaszi napon kirándulni indultunk a kedvenc erdőnkbe. Kissé másfelé vettük az irányt, és egészen más részére jutottunk az erdőnek.. A tölgyest felváltotta a hatalmas magas fenyő erdő, ahol a napfény alig hatolt át a sűrű tűlevelek között. Mégis találtunk egy utat, ami a napfény beragyogott. Ott találtam sok érdekes varázslatos dolgot.
Apró mikro erdőt találtam a puha mohaszőnyegen, az új élet elindult... A magok kikeltek, és ha az erdő is úgy akarja életerős szép fák lesznek belőlük.
Más téma is elém akadt, egy a nyiladék szélén álló fenyőt épp előttünk nem sokkal boncolgathatott a harkály.. szép friss lyuk volt a fában, a doktor gyógyított.. Viszont a természet mindig másképp dönt.. A farkaspók beköltözött volna az odúba, de a fa csapdába ejtette.. sőt.. a nagy kopácsolásra egy szú is előjött, de ő is pórul járt.. Mindketten beleragadtak a fenyőgyantába.
itt lehet látni a két "áldozatot"
A fa más részein is kopogtatott a fadoktor, így sok "sebből" "vérzett", sok helyen a fa oldalán csorgott a gyanta, amit a pók be is szőtt hamar, extra csapda a rovaroknak.
Visszafelé úton a patakon keresztül keltünk át, és csodálatosan kristály tiszta vize csobogott az erdőn keresztül.
Szép élményekkel telve feltöltődve a zöld a csend pompás látványtól tértünk haza.
