Beköszöntött az Augusztus. Egy nagyon meleg fülledt július vége, és augusztus eleje idejét éljük meg éppen. Nem panaszképpen, hisz nyár van, a gyümölcsöknek zöldségeknek kell a meleg és a napsütés. A teraszunkat kissé leálcáztam még a nyár elején, kellemes hűvöst biztosítva a kitett növényeimnek (szobanövények, de nem tűrik a tartós éles napot). Így legyek is kevésbé találják meg a teraszunkat, és a vékony függöny útjukat állja, és nem utolsó sorban, se a szomszéd, se az útról nem látni be így. Kicsit magasabban épített (már így vettük) a terasz, kb 1 méterre a talajszinttől. Hálós kerítésünk van körbe, de azon vagyunk hogy ezt a "belátást" valahogyan megakadályozzuk. Igyekeztünk tujákkal körbe ültetni a kertet, de nem nő elég gyorsan. Ha reggel borzosan kimegyek a teraszra kávézni pizsamában, ne kelljen feszengnem vagy átöltöznöm, hogy a másik ember aki az utcán közlekedik és belát a teraszra esetleg meglát. Nem kizárni akarom a külvilágot, hanem magánszférát szeretnék kialakítani, elvégre otthon vagyok. A kapu kerítést is elkezdtük már alakítani ízlésünk szerint, minimális befektetéssel egyelőre. Nem túlmodernizált kerítést szeretnék, hisz a házhoz nem is illik, a kerthez se, mivel igyekszem a virágaim szabadon hagyni, nem akarok semmilyen művi kövezetet. Szeretem a természetes, és változatos dús bokros, lombos kerteket, ahol szabadon nőnek a virágok, olyan nagymama-féle kertet szeretnék létre hozni, régi őshonos virágokkal. A többféle mályvám, napraforgóim is ezek ékes bizonyítékai.
Na de kanyarodjunk vissza a címben említett sétához a tónál. Tegnap már nagyon korán felkeltünk, és gyorsan összekaptuk magunkat, mivel tudva a nagyon melegben sok élőlény is elbújik a meleg elől, nem tudunk majd fotózni a verőfényes napsütésben se. A fél 8 már a tónál ért minket. Leparkoltunk, és géppel a nyakunkban elindultunk körben a tó körül.
Rögtön a csónak kikötő mellett kacsák pihentek, reggeli tollászkodásukat végezték, és egy gém is lesben állt, a reggelijét szerette volna kifogni.
Tovább sétálva a tavak között, csobbanásokra és zajra lettem figyelmes. A part közelben pontyok ugráltak ki a vízből. Sajnos ezt nem sikerült lencsevégre kapni, de feljött a víz tetejére, és a vízben lévő algákat fogyasztotta reggeli gyanánt. Ezt viszont már lencsevégre kaptam, kb 3-4 kg-os pontyocska úszott előttem a part mentén.
A méhecskék is nagy munkában voltak, az összes part menti virágon gyűjtögették a virágport.
A part mentén jobb oldalon lévő medencében tavirózsák találhatók. Fehér, sárga, halvány rózsaszín, és szép sötét rózsaszín.
Ezeket csodálva kis meglepetés ért minket. Partfutó madarakat pillantottunk meg, és egy kis termetű madarat, amit elsőre bölömbikának néztünk. Itthon kiderült olyan sokat nem tévedtünk, törpe gém akadt kameránk elé. Érdekes mozdulatokkal próbált reggelihez jutni. Meglepően nagy biztonsággal lépkedett a tavirózsák tetején. A partfutó madarak nagyon bizalmatlanok voltak, ahogy észre vettek minket, beszálltak a partoldalban lévő fészkeikbe, és onnan is csak a levegőben láttuk őket később miután elmentünk arról a részről. A törpe gémről viszont sikerült elég látható fotót készíteni. Nem volt bizalmatlan, szerintem hozzá szokott az emberek jelenlétéhez, hisz horgásztó, sok sok horgász jár ki vagy alszik ott naponta.
Sétánkat folytatva pár érdekesség még.. A parton egy alma fa roskadozott teli szép gyümölccsel, egy kis tavi látkép arról a részről, ami mellett épp elmentünk. Szitakötők, kacsák, kis füzike madarak akadtak a sétánkon utunkba. Ez utóbbiról sajnos izgágasága miatt értékelhető fotó nem készült.
A gáthoz érve készült pár látkép a nagy tóról, a parton sok sátor, és horgász próbált szerencsét, a tavon is egy két csónak volt. A másik leválasztott tó a gát mögött, csendes és üres volt. Ott most nem jártunk beljebb, hisz ha ránéztünk az órára, elszaladt az idő, minden bújt el a tűző nap elő.
Így visszafordultunk, és az aszfaltozott úton folytattuk sétánkat visszafelé a tó parton. Itt is sok érdekességet láttam, volt amit lencsevégre kaptam, volt ami csak élmény maradt fotó nélkül. Egy cigánycsuk pózolt az egyik oszlopon, de a kis szemfüles madár rögtön elröppent mikor meglátta emelem a gépet fotózásra. így őt csak láttam de nem fotóztam le. A szürke légykapó már barátságosabb volt, ő pózolt nekem a kerítés tetején.
Találtam egy bokrot aminek fura termése és illata döglegyeket is odacsalogatott. Majd utána nézek miféle növény is ez, mert ugyan mutatós, de érdekes illata is van.
A partoldal telis-tele volt vadvirággal, egy két kacsa is tollászkodott a part mentén, de ahogy közelebb értem már át is úsztak a túlpartra.
A mácsonya virágzott, a vízi-tökök is csodás látványt nyújtottak a tóban. A szitakötők szerelmeskedtek a sás leveleken, és a molnárpoloskák is szerelmes kedvükben csúszkáltak a víz tetején,a gém is átszállt a domboldala vadászni a fűbe.
Visszaértem ahhoz a medencéhez, ahol a vízi liliomok nyíltak. egy árnyas helyen letelepedtem a fűbe, és fotóztam ezeket a törékenynek tűnő csodákat.
Aztán azt vettem észre, valami ebédelni készül a víz alatt. Abban a medencében koi-pontyokat nevelnek, és egyiküket sikeresen lencsevégre kaptam ahogyan ette a virágon található növényi részeket, algákat.
Egy másik példány is elúszott a partmentén előttem a vízben de nem jött nagyon közel a felszínhez így csak a sárga hátát lehetett kivenni homályosan a vízben.
Egy videó is készült, bár nem túl jó felbontásban, de azért felteszem, érdekes volt követni a halat így is.
Pár fotó készült még a csodás tavirózsákról, és a parkoló felé vettük utunkat.
A fotók a blogbejegyzésekben nagyobb méretben is megtekinthetők, kattintás az adott fotóra!
