A tavalyi "jubileumi" szülinap után ez már csak egy újabb aminek nem is volt számomra jelentősége. A közösségi fórumon, egész nap és még utána 2 nappal is jöttek sorozatban a köszöntések, gratulációk. Bevallom jól esett, hogy az ismerőseim zöme nem felejtett el, és eszükbe jutottam egy kis időre, időt szántak rám. A mai fals világban ez úgy gondolom sokat jelent, vannak még értékes emberek akik azokat a szavakat, hogy tisztelet, udvariasság, kedvesség nem feledték el, és gyakorolják is.
A család elsőkként felköszöntött, és aztán minden ment a maga útján. Sütöttem főztem mint máskor is. Késő délután itt a környéken sétáltunk egy kicsit. Mivel délben pezsgővel koccintottunk, már autóba nem ülhettünk, így maradt a gyalog séta itt a közelben.
Rengeteg növényt fotóztam, méhecskék, lepkék, nyúl, és egy ánizsmező került a látóterünkbe. A növényekről később kiderült java részük gyógynövény, bár az emberek gaznak titulálják őket. Jó tudni mennyi természetes orvosság van a réten közelben. A természet patikája a régi gyógymódok itt vannak körülöttünk.
Természetesen a városról is készítettem fotókat, a Mátra északi lába előtt terül el a város, jól mutat a háttérben a sok zöld ózondús erdő...
A végére még egy videó is belefért a gyönyörű tájról..
Gilisztaűző varádics
Chrysanthemum vulgare
Nevét erős, aromás illatáról kapta, (állítólag még a vakondot is távol tartja), ami nem csak a „gilisztát űzi”, de még az ember számára is kellemetlen lehet.
80-120 cm magasra nő meg. Szára merev, felálló, erős, vörössel futtatott lehet. Levelei többszörösen szárnyaltak, a levélkék szeldeltek. Nyéllel kapcsolódnak a szárhoz. Virágai tömött, sátorozó fürtben állnak, sötétsárgák, csak csöves virágok alkotják őket(apró gombhoz hasonlítanak). Mind a leveleket, mind a virágokat megdörzsölve érezni jellegzetes illatát. Termése bóbita nélküli kaszat. Július-október között virágzik, csoportokat alkotva ( gyöktörzsével is terjed), művelésbe vett területeken, utak, patakok mentén, réteken, vágásokban.
Közönséges párlófű
A közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó évelő növény. Egyéb elnevezései: apróbojtorján, patikapárlófű, agrárnyom, királyné asszony káposztája, Szent Pál füve, hattyúfű, körömfű, koldustetű. Európa szerte elterjedt növény, a napos, száraz helyeket: mezőket, út és erdőszéleket kedveli. Egy ógörög monda szerint Mithridatész Eupatór pontoszi király fedezte fel a növény gyógyhatását, latin neve innen származik. Már az ókori Egyiptomban ismert és tisztelt növény. A középkorban is tisztelték mágikus erejét, a gonosz szellem elűzésére használták.
15–100 cm magas évelő növény. Áttelelő szerve gyöktörzs. Levelei összetettek, páratlanul szárnyaltak. A szár szőrös, hosszabb és rövidebb szőrökből áll. Virágzata füzér, virágai szirmainak színe aranysárga, csúcsuk ép, a vacokkehely majdnem a tövéig barázdált. Júniustól októberig virágzik. Elnyílás után a csészelevelek kúpszerűen összeborulnak, a vacok szélét pedig horgas tüskekoszorú veszi körül. Áltermése a vacokba zárt egy, vagy ritkán két aszmag.
A drogot (Agrimoniae herba) a növény szárított, virágos, föld feletti része szolgáltatja. A VII. Magyar Gyógyszerkönyvben még szerepelt, a jelenleg aktuális nyolcadik kiadás nem tartalmazza.
Jellegzetes, enyhe szaga és összehúzó, kesernyés íze van.
Tartalomanyagai: fő hatóanyaga a cserzőanyag (10%), valamint kovasav (10-12%), továbbá flavonoidok, keserűanyagok, nyálka és illóolaj.
Gyógyhatásai: összehúzó, epeműködést szabályzó és epehajtó, étvágyjavító, vizelethajtó, antibiotikus hatású és gyulladásgátló.
Gyógyászati felhasználásai: belsőleg vastagbélgyulladás, hasmenés esetében alkalmazzák, amikor is négyóránként kell itatni a beteggel teát. Fertőző hasmenésnél is igen hatékony, mivel helyileg úgy hat, mint az antibiotikum. Gyulladásnál mérsékli a gyulladást és egyben a kórokozókra is hat. Gyomorfekélynél is nagyon hatásos.
Felhasználási módok:
Teakészítés: 1 púpozott apróbojtorjánt adunk 1/4 liter vízhez, forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk. Teakeverék májpanaszok esetén: apróbojtorjánt, közönséges galajt, szagosmügét 1:1 arányban összekeverünk, ebből 1 púpozott teáskanálnyit adunk 1/4 liter vízhez, forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.
Fürdőhöz: teljes fürdőhöz 200 gramm szükséges
Naponta két csésze teát is megihatunk belőle. Mindenkinek megérné a fáradságot, ha évente egyszer-kétszer apróbojtorján-főzettel készített gyógyfürdőt venne. Összehúzó hatása miatt és gyógyító alkotórészei révén egyike a legértékesebb gyógynövényeinknek.
Dr. Schierbaum írja: Naponta háromszor egy csésze tea gyógyítja a szívnagyobbodást, gyomor-, béltágulatokat és tüdőtágulást, továbbá a vesebántalmakat és hólyagpanaszokat, ha a teát kúraszerűen alkalmazzuk. Visszértágulat és altesti fekély gyógyításához az apróbojtorján kenőcs javallt. Májbántalom esetén teakeveréket ajánlunk: 100 gramm apróbojtorján, 100 gramm galaj és 100 gramm szagosmüge kell hozzá. Ebből naponta egy csészével kell meginni éhgyomorra, majd napközben kettővel, kortyonként.
Kaszanyűg bükköny (Vicia cracca)
Pillangósvirágú
5-30 kékesibolya színű, 8-11 mm hosszú virág ül egy hosszú kocsányú fürtben. A fürt olyan hosszú vagy hosszabb, mint a murvalevele. A porzószálak cső alakúvá nőttek össze. A porzócső ferde szélű. A levelek szárnyaltak, 16-20 levélkéjük van.
A szár a levélkacsok segítségével kapaszkodik, vékony, rásimuló, fehér szőrű. A levélkék hosszúkás lándzsásak. A kacsok szárnyaltak.
Termőhely/élőhely: rétek, cserjések, erdőszélek, gyomállományok gabona szántóföldeken; kedveli a mély, nitrogéntartalmú agyagtalajt; gyakori.
Általános tudnivalók: szabadszirmú növény; évelő növény. Az ember számára nem fogyasztható. Madarak tápláléka.
Június-augusztus
Réti imola
Változatos megjelenésű lágyszárú, magassága 10 cm-től akár 1,5 m-ig] is terjedhet. Évelő növény, elágazó gyöktörzsével vészeli át a telet. Rendszerint felálló, esetenként felemelkedő, szögletes, erős, kórós szára egyes példányoknál felül elágazik, ágas, másoknál el nem ágazó, egyszerű. Fészekvirágzatai a hajtás, illetve a kevés ág végén állnak, általában magánosan, a virágok júniustól októberig, helyenként novemberig nyílnak. A réti imola fészekvirágzatait gyakran látogatják meg rovarok.
Levelei kopaszak vagy érdesek, s a száron, illetve az ágakon egészen a virágzatok alapjáig megjelennek, váltakozó állásúak. Az alsó levelek nyelesek, lemezük széles-lándzsás, esetleg elliptikus vagy tojásdad alakú, a nyél felé elkeskenyedő, lehetnek teljesen épek vagy a levélváll közelében szárnyasan osztottak, a szélük ép vagy fogas, a csúcsuk tompa vagy alig hegyes. A középső és felső levelek ülők, lemezeik keskeny-lándzsás alakúak, de lehetnek kissé tojásdadok is, sosem tagoltak, csúcsuk hegyes
Tejoltó galaj
A tejoltó galaj vagy tejoltófű (Galium verum) a tárnicsvirágúak rendjébe, ezen belül a buzérfélék családjába tartozó növényfaj. További népies nevei: Szent Antal virága, Szent Iván virága, Szent János virága, kásafű, tejzsugorító fű, Szent Iván seprűje.
Száraz réteken, útszéleken, cserjésekben, mezőkön, legelőkön, homokdűnéken élő évelő növény
Szára 15–100 cm magasra is megnőhet, egyenes, elágazó, négybordás, 2–3 mm vastag, merev és gyéren szőrös. Levelei keskenyszálasak, tűszerűek, 3–4 cm hosszúak, 8-12 tagú örvökben nőnek, sötétzöld színűek, fonákjuk fehéres. Virágai aprók, sárgák négytagú tölcséres pártájuk van, szirmaik csúcsosak, bugós virágzatot alkotnak.
A tejoltó galaj vízhajtó, görcsoldó hatású. Vese és epebajokra, epilepsziára, mirigydaganatokra használjuk.
Veseműködés javítására, húgyúti gyulladásra reggel egy csésze teát kell inni éhgyomorra, lehetőleg ízesítés nélkül. A gyorsabb hatás érdekében összekeverhetik ¼ rész porcsinfűvel. Addig kell inni, míg a panaszok el nem múlnak. Májfertőzésre, epehólyag gyulladásra napi 1-3 csészével igyanak étkezések előtt. A mirigyrendszer működésének javítására heti 2-3 csésze tejoltó galajból készült tea ajánlott.
A tejoltó galaj külsőleg pikkelysömörre, övsömörre, nehezen gyógyuló és égési sebekre használható a teája borogatásként vagy lemosásra.
A bogáncs (Carduus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának bogáncsformák (Carduoideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A carduus latinul bogáncsot jelent.[1])
Egyes Carduus-fajok bogarak és lepkék lárváinak tápnövényéül szolgálnak; ilyen például a sárgagyűrűs bogáncscincér és a bogáncslepke.
A bogáncs szó általánosabb értelemben használatos a kórószerű tüskés gyomnövények[2] elnevezésére. A közönséges bojtorjánnak (Arctium lappa) szinonímája szintén a bogáncs.[3] Néhány növény, amelynek köznapi nevében szerepel a 'bogáncs' szó: bókoló bogáncs (Carduus nutans), fodros bogáncs (Carduus crispus), szürke bogáncs (Carduus glaucus), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides), szamárbogáncs (Onopordum acanthium).
Ördögharaptafű
Azt mondja az ördög magában:ez a növény túl sokat segít az ember bajainak kikúrálásában, na majd én teszek erről- aztán leharapja a gyökér végét azt gondolván elveszíti gyógyító erejét.
Legalábbis a legenda szerint így történt, és ez az oka annak, hogy az ördögharaptafű rövid és vastag rizómája úgy néz ki mintha tényleg leharapták volna a végét.
Ezzel szemben a dolognak igen egyszerű oka van. A gyökér szépen növekszik, és az első évben úgy néz ki, mint egy cukorrépa. Ezután a gyökér vége elhal, a megmaradó felső rész számos oldalgyökeret fejleszt a túlélés érdekében, és a végén tényleg úgy néz ki, mindtha valami történt volna.
Az ördögharaptafű vadon nő Európában, Észak-Afrikában, Nyugat-Szibériában. Amerikába is korán megérkezett a telepesekkel ahol a kertekből kikerülve szintén a vadon élő flóra részévé vált. Nedves réteken, lápréteken, sovány gyepekben érzi jól magát.
Egyéb nevei csonkaír, csonkagyökerű sikkantyú, elharapottfű, fekély- kirágottgyökerű, vagy ördögmarta fű .
A Loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó évelő növény 30-100 cm magasra nő, tőlevelei tojásdadok, bőrneműek, nyélbe keskenyedők. Szárlevele keskeny lándzsás. Virágzata félgömbös, később egészen kigömbölyödő. Ágai hosszúak, egy-egy virágzattal amely kék, liláskék, ritkán rózsaszín vagy fehér színű. A növény későn , augusztus-szeptember hónapban virágzik. Érdekessége, hogy kétivarú és csak termős példányok is előfordulnak. A porzós és termős virágok más-más fejen nőnek, a termős virágot tartalmazó virágzat a kisebb.
A népi gyógyászatban főként a rizómáját használják, de néha a virágot és a leveleket is. A rizómákat tavasszal, vagy ősszel virágzás után kell gyűjteni, a leveleket és a virágokat pedig virágzáskor. A gyógynövény későbbi használatra szárítható.
Korábbi latin nevében ( scabiosa succisa ) a scabiosa szó arra utal, hogy rühesség kezelésére is használták.
Hippokratész azt mondta róla, hogy serkenti az agy, a vesék, a gyomor és a méh tevékenységét. Az ókori rómaiak emésztési zavarokra használták, a hagyományos kínai és az indiai ajurvédikus orvosok légzőszervi problémákat, elsősorban hörghurutot és asztmát kezeltek vele, az északkeleti indián törzsek is légzőszervi problémákra alkalmazták.
A növényt Európában a Középkorban már használták gyógyításra és nemcsak a rühességet, hanem egyéb sebeket, mérgező rovarcsípéseket, ótvart, bélférget, epilepsziát és gonorrheát is gyógyítottak vele. Még a pestis gyógyítására is alkalmasnak vélték.
A népi gyógyászatban egészen az 1900-as évekig használták, de a modern gyógynövényes gyógyászatban már kevéssé tartják számon.
Napjainkban főleg légzőszervi betegségekre, köhögésre, asztmára, hörghurutra ajánlják. Néhányan még javasolják emésztés elősegítésére, menstruációs- és bőrproblémákra, vagy akár bélparaziták elpusztítására.
A növény tinktúrája gyengéd, de megbízható kezelés zúzódásokra, elősegíti a véraláfutások gyors felszívódását.
A vastag, fényes leveleket fel lehet használni gyapjú színezésére.
Ha teát szeretnénk készíteni belőle 1-2 gr. szárított gyökérből főzetet kell készíteni.
A tinktúra 1 rész szárított és apróra vágott gyökérből, és 10 rész 60 százalékos alkoholból készül.
Átlagos napi használatnál (napi 3-4 pohár tea) mellékhatása nem ismert.
Városháza
Mátra lakótelep
Anchusa officinalis
orvosi atracél
Jellemzők: (Patikai ökörnyelvfű.) Kétéves. Évelő. 20-80 (-100) cm magasságot elérő, felálló szárú, Az egész növény szemölcsökön álló serteszőröktől érdes. Szára rendszerint csak a virágzatban ágazik el. Levelei lándzsásak, a legalsók nyélbe keskenyedők, a felsők ülők, laposak, ép- vagy ritkásan fogas szélűek, körülölelik a szárat. Virágzata sokvirágú, a virágok murvalevelesek, tölcsér alakúak, ötcimpájú pártával Csészéje kb. harmadáig cimpákra osztott, terméséréskor kb. 1 cm hosszú. Pártája színe eleinte biborszínű, később lila, kék, ritkán fehér; csöve egyenes és a csészéből felényire kiálló, átmérője és csövének hossza egyaránt mintegy 7-10 mm. Terméskék ferdén tojásalakúak, finom szemölcsűek és bordázottak.
FELHASZNÁLÁSA: A leveles hajtást a népi gyógyászat a nadálytőhöz hasonlóan használja belsőleg köhögés vagy hasmenés ellen, külsőleg sérülések és reumatikus fájdalmak kezelésére. Hatékonysága ellenére a májkárosító hatású pirrolizidin-alkaloidok nagy mennyisége miatt a drog már nem használatos. A fiatal levelek és hajtások zöldségként való fogyasztása sem tanácsos.
Tövisszúró gébics hímje is modellt állt.
Kisterenye templom
ánizs
Feketenyelű lopódarázs (Sceliphron caementarium)
A feketenyelű lopódarázs Magyarországon gyakori, Amerikából származó idegenhonos, Európába behurcolt faj. Az első ismert magyarországi példányát 2010-ben, Budapesten gyűjtötték. Ez a darázs éppen a Magyar Természettudományi Múzeum épületébe tévedt be – nehezen képzelhető el ennél balszerencsésebb épületválasztás egy faunára új rovar számára. Viszonylag nagytermetű (2–3 cm-es), jellegzetes színezetű, karcsú rovar. Megnyúlt potroha lopótökre emlékeztet, potrohnyele fekete, lábai sárga-feketék. Sárból készült jellegzetes építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtaláljuk.
Maconka felé...
Parlagi ligetszépe
Gyakori növény. Útszéleken, ugarokon, rézsűk mentén, mindenféle talajban megél. Csaknem világszerte elterjedt.
Többféle betegség ellen is használt gyógynövény: keringési panaszok, magas koleszterin szint, bőrbetegségek. Hormontartalmú gyógyszer is készül belőle. Házi felhasználása nem javasolt.
Akár embernyi magasságúra is megnőhet, szára vörössel futtatott. Levelei lándzsa alakúak, szélük ép, a szárhoz nyéllel kapcsolódnak, a szárat sűrűn borítják. A szár csúcsán dús fürtben állnak a hosszúkás bimbók. Virágai nagyok, négyszög alakúak, élénksárgák. Csak este nyílnak ki pár percre, másnapra le is hullanak, de mivel nem egyszerre az összes bimbó, ezért a virágzás elhúzódik. Termése tok, mely fehér repítőszőrös magokat tartalmaz. A száraz állapotban felrepedő tokból a szél szárnyán repülnek messze. Június és augusztus között nyitja virágait olyan területeken, ahol a talajt megbolygatták ( parlagok, felhagyott építkezések)
Kér aranyos mezei nyúl is fogócskázott a Vízmű telep előtti kaszálón.
Ebből a szögből jól látható a kilátó és a torony is (kicsit bele lehet nagyítani a fotóba jól látszik)
A fotók a blogbejegyzésekben nagyobb méretben is megtekinthetők, kattintás az adott fotóra!
